Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Nem sokkal később felszolgálták a kávét. Lysander maga töltött egy csészével Juliannek.

„Kóstolja csak meg, Valenti úr!”

Intett a férfinak, hogy bátran ízlelje meg a feketét, miközben minden erejével igyekezett megőrizni a hidegvérét.

Ilyenkor semmiképp sem árulhatom el magam!

„Köszönöm, Dunbar öregúr.”

Miután megköszönte, Julian felemelte a csészét, és belekortyolt.

„Nem rossz, bár nem sokat érte