Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Nem sokkal később felszolgálták a kávét. Lysander maga töltött egy csészével Juliannek.
„Kóstolja csak meg, Valenti úr!”
Intett a férfinak, hogy bátran ízlelje meg a feketét, miközben minden erejével igyekezett megőrizni a hidegvérét.
Ilyenkor semmiképp sem árulhatom el magam!
„Köszönöm, Dunbar öregúr.”
Miután megköszönte, Julian felemelte a csészét, és belekortyolt.
„Nem rossz, bár nem sokat érte