112. fejezet: Soha ne hagyd, hogy az ajtó és közéd álljon

**LARA**

Már régóta játszunk. Úgy értem… tényleg nagyon régóta. Egy ponton túl már nem is volt vicces. Nem rossz értelemben, csak abban a csendes, vánszorgó módon, amikor már nem is maga a játék a lényeg. Legalább háromszor végigmentünk a szobában lévő nyilvánvaló dolgokon. Biztos vagyok benne, hogy Cillian legalább tízszer „látott” valami