A régi könyvek és a lakkozott fa illata csap meg, amint belépünk a könyvtárba, és egy pillanatra majdnem el is felejtem a mögöttem baktató, magas, merengő férfigyereket.

Majdnem.

Malakai úgy elüt a környezetétől ebben a térben, hatalmas termete kitakarja a magas ablakokon beszűrődő fényt.

Zöld szemei végigpásztázzák a polcokat, megállapodnak a gerinceken, mintha egy elfeledett világ ereklyéi lenné