Abban a pillanatban, hogy a szeme vörösen villan, a gyomrom a földig zuhan.

Nem képletesen – esküszöm, szó szerint leválik, zuhanórepülésbe kezd, és nem kapok levegőt. Érzem a suttogások forróságát a hátam mögött, az Omegák és Valentina kíváncsi bámulását és fojtott mormogását. A fenébe is. Biztosan láttak valamit.

Megragadom Malakai csuklóját, és az épület oldalához rángatom, hogy minél nagyobb t