A bokrok megmoccannak mögöttünk, és én azonnal Malakai karjába kapaszkodom, az ujjamat a számra téve, hogy hallgatásra intsem. Malakai is megmerevedik, miközben beleszagol a levegőbe. Ők azok. Az Uralkodói Gárda.

– Közel vannak – mormogja Malakai a foga alatt, én pedig bólintok. A csend súlyossá válik közöttünk, de nem telik bele sok idő, és a bokrok szétnyílnak, mint egy ijesztgetős játékban. – F