Nem hallom őt. Érzem.

Megmozdul a levegő. Nyomás gyülemlik fel mögöttem, sűrű és fojtogató. Aztán – a hangja.

– Ne fuss el tőlem többé, kicsim.

A hangja – mély és érdes – úgy hasít át a pánikomom, mint egy gyufa, amit csontszáraz fakérgen húznak végig.

Nem lélegzem. Nem tudok.

Basszameg.

Testének melege a gerincembe mar, a fenyő és füst illata hurokként tekeredik körém.

A testem megmerevedik. Mint