Reeve arcán meleg mosoly ült. A hangja és a kifejezése semmiben sem különbözött attól, mint amikor Celia legelőször találkozott vele.

Celia azonban a szíve mélyén nagyon jól tudta, hogy Reeve nyugodt arca mögött egy agyarait villogtató, vad szörnyeteg rejtőzik.

Készen állt arra, hogy mindent elpusztítson.

Celia mélyen Reeve szemébe nézett, majd Julian felé fordította a fejét, és halkan megkérdezte