"Aznap… akinek nekimentem… te voltál?"

Elara alig tudta elhinni.

"Igen" – mondta Sebastian, ajkán halvány mosoly bujkált, szeme visszatükrözte a lány tekintetének rezdülését. "Abban a pillanatban felismertelek, amint megláttalak. Általában olyan összeszedettnek tűnsz… hogy tudtál ilyen figyelmetlenül sétálni? Olyan erővel csapódtál a mellkasomnak, hogy majdnem összerezzentem."

Bár a szavak gyengéd