Sebastian összeszorította a fogát, és erőteljesen a karjaiba vonta Elarát.

Elara nem mert túlságosan kapálózni, nehogy fájdalmat okozzon Sebastiannak.

Sebastian az arcát az övéhez dörzsölte. Lehelete meleg volt, hangja halk és könyörgő.

– Az én hibám. Nem lett volna szabad eltitkolnom előled. Ne haragudj rám… kérlek, jó?

Elara nem szólt semmit.

Hogyne lett volna dühös. Tombolt a dühtől – olyan düh