Julianna dühösen viharzott be a könyvtárba, majd lehuppant egy székre Kaelie asztalánál. Tetőtől talpig bíborvörös kosztümöt viselt, alatta egy hozzá illő virágmintás inggel, a sarka pedig kopogott a falak között, ahogy dühösen a királynőhöz lépett. Az arcára írt kifejezésből ítélve Julianna nem volt a legjobb hangulatában.

„Neked is szia” – mondta Kaelie, és letette a könyvet, amit éppen olvasott