ADELINE

Düh hullámzik át rajtam, sűrű és irányíthatatlan löketekben.

Mégis mit képzel magáról? Úgy ítélkezik felettem, mintha ő bármivel is jobb lenne? Mintha én lennék itt az, aki mindent elcseszett?

Végigviharzok a fedélzeten, alig tudva, hová megyek. Az óceáni szellő az arcomba vág, de semmit sem tesz, hogy lehűtse a vénáimban lobogó tüzet.

Minden szó, amit ki kellett volna mondanom, a torkomat