KATYA

A szája az enyémen. Nem óvatos. Nem gyengéd. Egyszerűen csak éhes.

Felszisszenek, ő pedig kihasználja a pillanatot, elmélyíti a csókot, úgy ízlelget, mintha éhezett volna. A tányér csörömpölve csúszik le az ölemből a dohányzóasztalra, és hirtelen úgy csókolózunk, mintha tényleg belehalnánk, ha abbahagynánk. A kezei mindenütt ott vannak – határozottan a derekamon, végigsimítva a gerincemen, m