KATYA

Megint egy pocsék nap, pedig még csak reggel kilenc óra.

Az irodai kávégép úgy döntött, kileheli a lelkét – már megint –, úgyhogy most olyan magassarkúban trappolok végig a tömbön, amit már most bánok, és koffein után kutatok, mielőtt még munkahelyi emberölést követnék el. A túlélésben nincs semmi nemes; csak extra adag eszpresszó, meg talán egy croissant, amiről elhitetem magammal, hogy meg