ELOWEN

„Ah! Xavian!” – nyöszörögtem, levegőért kapkodva, miközben a falnak nyomva kúrt.

Könnyedén tartott, az egyik kezével szorosan fogta a nyakamat, a másik a térdem alá csúszott, ahogy egyre csak belém döfött. Minden egyes lökéssel eltalálta a G-pontomat, és kiszorította a tüdőmből a levegőt. A gyönyör úgy cikázott végig rajtam, mint ezer villámcsapás.

Homályosan emlékszem, hogy megkérdezte, ha