ELOWEN.

A szívem darabokra tört, és bár egy gyengéd csókot lehelt a homlokomra, mielőtt megfogta a kezem, és Huntley felé vezetett, képtelen voltam másra gondolni, mint amit mondott.

Soha nem tudtam, mit akarok, de amikor azt mondta, hogy nem egymásnak teremtettek minket, legszívesebben kiabáltam volna, hogy megkérdezzem: miért? Valahogy működhetne köztünk a dolog, nem igaz?

Egy részem azt súgta,