XAVIAN.

Felállt, továbbra is a karjaiban szorítva a pólyát, ahogy beléptem, és gyorsan becsuktam magam mögött az ajtót. Áthidalva a köztünk lévő távolságot, a karjaimba húztam.

A szívünk hevesen kalapált, ahogy szorosan magamhoz öleltem.

"Xavian" – suttogta, a kezem pedig a hajába fúródott. Megemeltem a fejét, és az ajkamat a homlokához nyomtam, lehunyt szemmel szívva magamba az illatát.

Basszameg