Hazafelé egyetértettem Sien Stelláról alkotott véleményével, de nem mondtam semmit. Ehelyett viccet csináltam a dologból.

– Csak azért mondod ezt, mert legyőzött az ivós játékban? – ugrattam. Sien arca vörös lett a zavartól, és elfordult tőlem, erősen elpirulva.

– Te jó ég, Elara, dehogyis! Istenem, olyan idegesítő vagy – panaszkodott, még mindig nem rám nézve.

– Egek, Sien, te csak nem zavarba jö