– Szóval mi a terv, El? – kérdezte Sien, miközben leült az ágyamra.

A kezem az államra támasztva járkáltam fel-alá a szobában, miközben azon törtem a fejem, mit tegyek.

– Még nem tudom – feleltem neki, kissé leverten.

Akárhányszor Stellára gondoltam, megfájdult az agyam. A tehetetlenség kínzó érzése vett körül, és ezt szívből gyűlöltem.

Gyűlöltem, mennyire kiszipolyozottnak érzem magam miatta. Gyű