Sien volt az.

„Sien, békén tudnál hagyni?” – kiáltottam át az ajtón, pontosan tudva, hogy ő az. Csak Sien volt elég bátor ahhoz, hogy ilyen vehemensen kopogjon a vécéajtómon.

Valószínűleg rájött, hogy valami baj van, és utánam jött.

Milyen nemes tőle – gondoltam szarkasztikusan.

Milyen szép is, hogy vannak emberek, akik törődnek velem... ez a gondolat szarkasztikusan csengett a fejemben, talán azé