– A baba az enyém – mondta Kaelen, miközben a messzeségbe meredt. Nagyon csendes volt, de a fejében gondolatok ezrei cikáztak.

Nagyon jól ismerte Elarát, és azt az elszántságot is, ami a szemében égett, amikor azt mondta, a gyerek az övé. Tudta, hogy nem hazudik, de ez zavarta is, mert ugyanazzal a hévvel próbálta meggyőzni őt arról is, hogy nem csalta meg.

Ha Kaelen nem a saját szemével látja őt