Sikerült letörölnöm a vigyort az arcáról.

Gúnyosan elmosolyodtam, látva komor arcát. Úgy tűnt, dühös lett ettől az apró mozdulattól. Mielőtt újra elkaphatott volna, felkaptam a ruhámat, és sietősen kisétáltam onnan, mindent elkövetve, hogy ne essek el útközben. Nem akartam, hogy visszarángasson és újra megcsókoljon, mint egy őrült. Tudtam, hogy képes rá. Hallottam a nehéz lépteit mögöttem, de tová