115|Tönkreteszem!

Nyxa szemszöge

Zander. Kellan. Soren.

Tisztán emlékeztem arra a napra, a napra, amikor az Istennő megteremtette őket. Messziről figyeltem, a felhőkön gubbasztva, unalmamban lustán rángatva a farkamat, félig lehunyt szemmel, készen arra, hogy újra elszenderedjek… de nem tettem.

Hogy miért?

Mert az a nap más volt. Az Istennő is más volt.

Időt szakított arra, hogy megformá