Daxon szemszöge

Mostanra gyakorlatilag eláztatta az ágyat, nedvessége úgy patakzott le a combján, mint egy néma felhívás, amely könyörgött a nyelvemnek, hogy kövesse, feltérképezze, megízlelje.

Rózsaszín szirmai csillogtak a fényben, ugrattak, kísértettek, és testem minden idege azért üvöltött, hogy magamévá tegyem, megízleljem, egészben felfaljam.

De éppen ekkor megszólalt, még mindig nevet