Elara nézőpontja

Remegtem.

Nem a hidegtől. Nem az idegességtől. Nem a félelemtől.

Nem—

Azért remegtem, mert a mámorban úsztam.

Elborított.

Felemésztett.

Mámorossá tett.

A szemem tágra nyílt, kábult volt, szinte fennakadt, az arcomat mély, forró pír borította. Az ajkaim tökéletesen nyíltak szét körülötte, Zander körül, ahogy vastagsága mélyen feszült bennem, és halkan lüktetett a torkom hátuljában,