PRESTON.

Az érzékeim lassan ébredeztek, de nem voltam hajlandó kinyitni a szemem, ahogy hagytam, hogy egy mosoly szökjön az ajkaimra. Vad álmom volt, és kibaszottul csodálatos volt!

Rosszul kéne éreznem magam, hogy mindez csak álom volt, de ilyen álom még sosem történt velem, úgyhogy kiélveztem minden percét.

Még mindig csukott szemmel, felemeltem az egyik karomat, és a homlokomnak támasztottam