Elo

Killian és én megérkeztünk Iris laborjába, aki idegesen várt minket. Tudtam, hogy nagy nyomás nehezedett rá, hogy találjon valamit, ami segít. Ott volt a szemében. Láttam, hogy fél és aggódik.

– Szia, Iris – mondtam mosolyogva, hogy ellazuljon, ő pedig visszamosolygott.

– Lássunk hozzá – mondta Killian szigorú hangon. Én voltam az egyetlen, aki láthatta a lágyabb oldalát. Velem is így beszélt