Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Valerie felvett egy kabátot, és csendben kikelt az ágyból. Az ablakhoz lépett, és a kinti holdat csodálta. A telihold ma éjjel fényesen és sárgán ragyogott, és szinte úgy tűnt, mintha Lucius arca rajzolódna ki rajta.
Mostanában úgy tetszett, bárhová néz, a férfit látja, és Valerie már-már úgy érezte, megőrül ezektől a látomásoktól. Igazán lett volna sokkal jobb dolga is, miért kötik le mégis a gon