„Mondtam én neki, hogy várjon?” – köpte ki hirtelen Evie.

Mindketten földbe gyökerezett lábbal álltak. Az egyikük összeomlott, mintha az ég szakadt volna rá, míg a másik arca elsötétült a dühtől, és a szava is elakadt.

Vivienne remegve nyúlt utána, és megragadta Evie kezét. „Evie, anyu hibázott!

Nem lett volna szabad kételkednem benned, vagy azt hinnem, hogy te lökted meg Savannaht, amikor valójáb