„Micsoda?” – Sebastian és Isabella döbbent pillantást váltottak, hitetlenség tükröződött az arcukon.

Sebastian tért magához először, és higgadtan így szólt: „Isabella, menj, zuhanyozz le. Én majd beszélek vele.”

Isabella, aki sosem volt az a típus, aki magánügyekben vájkál – különösen olyanokban, amikhez semmi köze –, habozás nélkül bólintott. „Rendben.”

Az ajtó halk kattanással záródott mögötte.