„Nincs” – mondta Evie.

„Nekem van. Adj tíz percet” – mondta Alaric.

Anélkül, hogy megvárta volna a választ, határozottan becsukta az ajtót.

Odabent Evie zavartan vonta fel a szemöldökét.

Odakint a három látogató megdöbbent pillantásokat váltott, értetlenül meredve Alaricra.

Figyelmen kívül hagyva a kínos légkört, Alaric lazán megszólalt: „Apa, Anya, Tatiana, menjetek át előbb hozzám. Hagyjátok, ho