Bastian

A hátam sajgott a forró, lüktető, idegtépő fájdalomtól, amely a korbácsolás óta nem akart enyhülni.

De amikor Valeraine-hez értem, már nem törődtem a fájdalommal.

Olyan jó érzés volt a nedves forróságában, érezni a csípőjének ritmusát, ahogy előre-hátra ringott rajtam. Imádtam a ziháló lélegzetének hangját, ahogy elengedte azt a kemény, hideg álarcot, amit mindig viselt, és átadta magát az