Valeraine

– Köszönöm, hogy elintézted azt az interjút – mondtam Bastiannak, amint kettesben maradtunk az ebédlőben, tele poharakkal és tányérokkal.

Enyhe meglepettséggel nézett rám, megállt, majd megrázta a fejét.

– Nem kell megköszönnöd. Amint rájöttem, hogy a tehetséged szabad préda, tudtam, hogy szólnom kell Declan nagybácsinak. Már régóta keres valakit annak a projektnek az élére. És az olyan