Bastian

„Ó” – mondta Valeraine, amikor belépett a hálószobánkba, és meglátta, mit műveltem vele korábban.

Az éjjeliszekrényeinken, az íróasztalán és az étkezőasztalon kis csokor nyíló fehér rózsák álltak kristályvázákban. Az ágyunkon lévő friss, aranyszínű lepedőt pedig fehér rózsaszirmok borították.

Belszippantott a levegőbe, beszívta a szobát betöltő illatot, és elmosolyodott. „Ez meg mire fel?”