Valeraine

„Én? Tényleg?” – Beatrix szemei kikerekedtek az őszinte meglepetéstől. Az arcára mutatott, mintha segítő szemléltető eszközt nyújtana, amikor még egyszer megismételte: „Én?”

„Igen, Beatrix.” Megráztam a fejem a bolondságán. „Természetesen.”

Hármunk között járatta a tekintetét. Én, Bas és a baba. „Ti tényleg rám bíznátok ezt? Hogy felneveljem nektek Elianát?” Az álla még mozgott egy kicsi