Clarát éveken át gyötörték zátonyra futott házasságának lelki sebei. Mégis szilárdan elhatározta, hogy nem hagyja veszendőbe menni a remény halvány sugarát, amely végre felcsillant előtte.

Egy olyan családban, mint Gideoné, nyilvánvaló volt, hogy csak kilátástalan jövő várhatna rá. Mivel nem hitt a szerelemben, sosem álmodozott mesébe illő boldog végről vagy tehetős családba való beházasodásról –