Killian megértette, hogyan érez Milo. Nem kényszerítette a fiát, hogy beszéljen, hanem letérdelt elé.

„Sajnálom” – kezdte Killian. „Elismerem, hogy erőszakos és hirtelen haragú voltam. De ha nem tettem volna, amit tettem, az anyád nem engedelmeskedett volna nekem.”

Milo apró, figyelmes szemeivel az apja arcába nézett.

„Mindent azért tettél, hogy Mammi kövessen téged?”

„Így van” – válaszolt Killian