Lara.

A szobában csend honol, miután elmennek, én pedig sóhajtva nézek le Kianra. Még mindig elrejti az arcát, és nem tudom, miért viselkedik így.

„Érzi a feszültséget, tudod. Minden gyerek az anyja mellett érzi magát biztonságban” – mondja apa, lágyan nézve ránk, én pedig megcsókolom a kicsim fejét. Milyen ironikus? Az anyám halottat akar látni.

„Sajnálom, hogy ezt tette veled, kicsim. Meg kellet