Kaelen.

A legsötétebb szobában vagyok, amit valaha láttam életemben. A helyiségnek nincsenek ablakai, se ajtói, és egyetlen szikrányi fény sem jut be.

A hideg padlóról feltápászkodva sietve keresem a kiutat, de nincs.

Hallom őket a falon túl. A síró társamat és a fiamat. Engem hívnak, hogy mentsem meg őket, de hogyan tehetném, ha magamat sem tudom megmenteni?

„Lara..?” – ordítom kétségbeesetten, ü