VALTHOR SZEMSZÖGE

Roz az utamba ugrott, és hátrálva kezdett járni, így le kellett lassítanom. Egy hajtincset csavart a mutatóujja köré beszéd közben: „Most már nem kell halálra unnivalom magam veled, valahányszor a közeledben vagyok.”

„Hűha, valaki szerint unalmas vagyok” – jegyeztem meg, de ő figyelmen kívül hagyta, amit mondtam, és beszélt tovább.

„Ó! De most már imádok idejárni. A gyerekeid… ol