*Elie*

Az akadémia már nem érződött ugyanolyan fojtogatónak. A levegő sűrűbb volt, nehezebb – mintha már azelőtt figyelmeztetni akart volna, hogy egyáltalán az udvarra léptem volna, hogy valami megváltozott.

Suttogások követtek, mint az árnyékok, végigsimítva a hátamon, ahogy az előadóterem felé tartottam, és bár senki sem mondott semmit a szemembe, éreztem őket.

Minden pillantást.

Minden hosszas