*Kael*

Úgy hagytuk el az Akadémiát, hogy hátra sem néztünk.

Legalábbis én.

Sosem kedveltem ezt a helyet, de mostanra megvetettem.

Az üvegház mögötti ösvény keskeny volt és egyenetlen, gyökerek kígyóztak keresztül rajta, de gyorsabban bevezetett minket a fák közé, mint az út. Jobb, ha a fenyvesek nyelnek el, mintha nemkívánatos szemek figyelnének.

Aethel úgy feszült a tudatom mélyén, olyan nyughata