Elie

Az Akadémia már nem úgy nézett ki, mint amikor elhagytuk.

A félhomályban saját maga árnyékaként magasodott; a köveket füst feketítette be, az ablakok pedig úgy meredeztek, mint a kitört fogak. A bejáratnál egykor büszkén függő zászlókat letépték, csak a szélben csapkodó cafataik maradtak meg. A köves úton a repedések közül fű tört elő, mintha maga a föld kezdte volna visszakövetelni a helyet.