KAELEN SZEMPONTJA

Felsóhajtottam, és frusztráltan végighúztam a kezemet az arcomon.

Az elmúlt néhány hónap békésen telt, akadtak ugyan néha gondok a kóborlókkal, de semmi nem volt olyan súlyos, mint ez. Tudtam, hogy csak idő kérdése, mikor kezdődnek újra a bajok, de reméltem, hogy addig még van némi időnk.

Hallottam a suttogást, éreztem a falka nyugtalanságát, miközben nézték, ahogy Elara eltűnik