ELARA SZEMSZÖGE

A cseppet sem burkolt fenyegetése után Rafe távozott, ott hagyva, hogy a szavaiba fojtott dühömben őrlődjek.

A tehetetlenség érzése nem volt új számomra; omegaként kevés dolgot tehettem, kevés dolgot irányíthattam, de ahogy ott ültem abban a piszkos szobában, a fáradtság és a kiszolgáltatottság olyan erős hulláma tört rám, hogy azt hittem, a mellkasom behorpad önmaga súlya alatt.

„