JULIAN SZEMSZÖGE

Amint megláttam az őrt az irodám előtt, tudtam, hogy baj van. Esélyt sem adtam neki a beszédre, máris kirohantam.

Amikor megláttam Kaelent, amint pánikolva jön le a lépcsőn, tudtam, hogy bármi is legyen az, komolynak kell lennie. Nincs ok rá, hogy mindkettőnket hívjanak, hacsak nem rendkívül fontos ügyről van szó, és az egész életemet feltettem volna rá, hogy a vadászhoz van köze.