ELARA SZEMPONTJA

„Ne kelj fel. Lázad van.” Voktor hangja állított meg, mielőtt feltoltam volna magam. Felé fordultam, és csak ekkor eszméltem rá, hogy egy olyan ágyban fekszem, amit először nem ismertem fel. De nem, nem volt ismeretlen. Jártam már itt, amikor tiszta ruhát kaptam. Ez a mi szobánk volt.

Várjunk csak… „Lázam?” Összevontam a szemöldököm, a szavak visszarántottak ahhoz, ami korábban az