ELARA SZEMPONTJA

„Egy boszorkánymester” – suttogtam, és a szó hamarabb elhagyta a számat, mintsem az elmém teljesen felfogta volna, amit a szemem lát.

Az árnyéknak nem volt arca, sem valódi alakja, a körülötte lévő levegő mégis olyan természetellenesnek érződött, amit megtanultam felismerni. Ugyanaz a fajta baljóslatú érzés volt ez, ami az átkozott mérgekre tapad; az a fajta feszültség, amitől a s