~Vander szemszöge~

Ronan szavai gyomorszájon vágtak, súlyuk mélyen a mellkasomba fúródott. A kamra most hűvösebbnek tűnt, a falak mentén húzódó faragások fénye elhalványult, mintha maga a helyiség is reagálna a levegőben vibráló feszültségre.

– Miről beszélsz? – A hangom most halkabb volt, bár nem kevésbé éles. – Mi köze van ehhez Maeve-nek?

Ronan állandó mosolya megmaradt, sötét szemei mindentudó