~Maeve szemszöge~

Egy örökkévalóságnak tűnt, mire megtaláltam a szavaimat. „Mit keresel itt?”

Ez hülye kérdés volt. Ez az ő háza.

Vander nem válaszolt azonnal. Csak bámult rám, szúrós tekintete keresett valamit, amiről nem voltam biztos, hogy akarom-e, hogy megtalálja. Aztán közelebb lépett, és én ösztönösen hátráltam egyet. Utáltam, ahogy az arca megváltozott – fájdalom és meglepettség suhant át