Ott ültem az ebédlőben, de nem tudtam enni, ideges voltam. Hétfő volt, Ria születésnapja; abban a pillanatban tudni fogja, hogy én vagyok a sors-párja, amint meglát. Fogalmam sem volt, mikor van Jace születésnapja, mert ha már betöltötte volna a tizenhetet, már tudta volna az igazságot.

– Legyen jó napotok a suliban! – kiáltotta Mabel, amint a bejárati ajtó felé vettük az irányt.

– Köszi! – kiálto